Működés teljes úton
A szárny végigfut-e akadás nélkül, zárul-e a tokba, jár-e a kilincs, a zár és a pánikrúd. Tolóajtónál a sín, a görgők és a futómű állapota: ezek kopnak a leggyorsabban.
Tűzgátló nyílászárók · füst- és hőelvezetők
A tűzgátló nyílászárók és a füst- és hőelvezetők időszakos felülvizsgálatát jogszabály írja elő. Mi elvégezzük, jegyzőkönyvben rögzítjük a talált állapotot, és ha hibát találunk, ugyanaz a csapat javítja ki, amelyik felmérte.
Mire terjed ki
Országszerte, Budapesten is — a telephelyünk Zalaegerszegen van.
Mit takar
Egy tűzgátló ajtó vagy kapu nem a jelenlétével véd, hanem azzal, hogy tűz esetén magától becsukódik, teljesen zár, és a tömítése kitölti a maradék rést. A füst- és hőelvezető nyílászáró ugyanígy: akkor ér valamit, ha az adott pillanatban teljesen kinyílik. Mindkettő olyan szerkezet, amit évekig nem használ senki a rendeltetése szerint — közben viszont kopik, elállítódik, átfestik, kiékelik, elé pakolnak.
A felülvizsgálat ezt a különbséget méri: a szerkezet papíron megfelelő állapota és a mai, valóságos működése közti eltérést. Végignézzük a szerkezetet, működtetjük, és írásban rögzítjük, mit találtunk. Ha minden rendben van, arról is dokumentum születik — ellenőrzéskor éppen ez az, amit fel kell tudni mutatni.
A gyakoriságrólA felülvizsgálat gyakoriságát jogszabály és a gyártó előírása együtt határozza meg, és a kettő nem mindig esik egybe. Hogy az Ön épületében mi az esedékes ütem, azt a beépített szerkezetek és a hozzájuk tartozó dokumentáció ismeretében lehet felelősen megmondani — ezért nézzük át a papírokat is, nem csak az ajtókat.

Pánikrudas vészkijárati ajtó. A pánikrúd, az önzáró szerkezet és — kétszárnyú kivitelnél — a szárnyak záródási sorrendje mind külön vizsgálandó pont.
Mire terjed ki
A vizsgálat nem szemrevételezés: a szerkezeteket működtetni kell, mert a hibák nagy része csak nyitás és zárás közben derül ki.
A szárny végigfut-e akadás nélkül, zárul-e a tokba, jár-e a kilincs, a zár és a pánikrúd. Tolóajtónál a sín, a görgők és a futómű állapota: ezek kopnak a leggyorsabban.
A tűzgátló ajtónak kitámasztás és segítség nélkül, magától kell teljesen becsukódnia. Az ajtócsukó, az ellensúly vagy a tolóajtó kioldója ezért külön vizsgálandó — a gyakorlatban itt bukik el a legtöbb szerkezet.
Kétszárnyú ajtónál a szárnyaknak meghatározott sorrendben kell záródniuk. Ha a sorrendszabályozó elállítódott, a szárnyak egymásnak feszülnek, és rés marad a tűzszakasz határán.
A kerület menti tömítés, a hőre habosodó szalag épsége és folytonossága, a küszöb alatti rés. A füst gyakran itt megy át előbb, mint bárhol máshol a szerkezeten.
A tok rögzítése a falszerkezethez, a pántok, a felfüggesztés, a kötél vagy lánc, valamint a tűzjelzésre kioldó mágneses tartó és a hozzá tartozó vezetékezés.
Az elvezető ablakok, kupolák és fényszalagok teljes nyílásig kinyílnak-e, működik-e a nyitó szerkezet, és szabad-e a légutánpótlás útja. Nyitás nélkül ez nem állapítható meg, ezért a vizsgálat mindig működtetéssel jár.
A kézi kioldó elérhető, jelölt és működik-e, az automatikus vezérlés jelre indít-e, és megvan-e a működéshez szükséges energiaellátás. Ezt a vizsgálatot a tűzjelző rendszer karbantartójával célszerű összehangolni.
A kiékelt vagy kitámasztott tűzgátló ajtó, az ajtó mögé tolt raklap, a leszerelt kilincs. Ezek nem szerelési hibák, hanem üzemeltetési szokások — a jegyzőkönyvbe mégis be kell kerülniük.
A jegyzőkönyv
A vizsgálat eredménye egy írásos jegyzőkönyv a tűzgátló nyílászárók és a füst- és hőelvezetők állapotáról. Ez az a papír, amit ellenőrzéskor kérnek, és amit a létesítmény tűzvédelmi dokumentációjához csatolnak — ezért a tartalma fontosabb, mint a terjedelme.
Nem általánosságokat írunk bele, hanem szerkezetenkénti megállapításokat, azonosítható helymegjelöléssel és fotóval. Így a következő vizsgálatnál is látszik, mi változott, és a javítást végző kollégának sem kell újra kitalálnia, melyik ajtóról volt szó.
Mi kerül bele
Ha hibát találunk
A felülvizsgálat nem javítás, és nem is arra való, hogy szép papírt adjon. Ha a szerkezet nem zár, nem csukódik magától vagy nem nyílik ki teljesen, az bekerül a jegyzőkönyvbe — a hiba megnevezésével és azzal együtt, hogy mit kell tenni.
Az előny ott van, hogy a talált hibák nagy része kapuszerelő munka: ajtócsukó beállítása vagy cseréje, a záródási sorrend helyreállítása, tömítés pótlása, pánt-, görgő- és síncsere, a kioldó szerkezet beállítása. Ehhez nem kell másik céget keresnie: ugyanaz a csapat javítja, amelyik felmérte, és ugyanaz a kapcsolattartó marad a vonal végén.
Ha a szerkezet úgy sérült, vagy annyira átalakították — átfúrták, más kilincset tettek rá, kiszerelték belőle a sorrendszabályozót —, hogy a tanúsított állapota nem állítható helyre, azt is megmondjuk. Ilyenkor cserére adunk ajánlatot, felmérés után, tételesen.
Amit a hibák mögött találni
Felkészülés
A vizsgálat ideje szinte teljesen azon múlik, hogy hozzáférünk-e a szerkezetekhez, és megvan-e a hozzájuk tartozó papír. Öt dolgot érdemes előre elintézni.
Kinek kell ez
Tűzszakaszokra osztott gyártóterek, ahol a tűzgátló kapu naponta nyílik és zárul, és ahol a napi üzem koptatja a futóművet.
Magasraktár és rakodótér, gyakran nagyméretű tűzgátló tolóajtóval és tetőn lévő füst- és hőelvezetőkkel.
A lépcsőházi füstelvezetés és a garázs tűzszakaszhatárán álló kapu — a közös képviselet felé is dokumentálható állapottal.
Iskola, óvoda, rendelő, hivatal és irodaház, ahol a menekülési útvonal ajtói egyben tűzgátló szerkezetek is.
A dokumentációt ellenőrzéskor az üzemeltetőtől kérik — attól függetlenül, hogy annak idején ki építette be a szerkezetet.
Kérdések
A gyakoriságot jogszabály és a gyártó előírása együtt határozza meg, és a kettő nem mindig esik egybe — ezért nem lehet egyetlen számot mondani minden épületre. Hogy az Ön létesítményében mi az esedékes ütem, azt a beépített szerkezetek típusa és a hozzájuk tartozó dokumentáció alapján lehet megmondani, ezért ezt a helyszínen, a papírok átnézésével tisztázzuk.
A felülvizsgálat állapotfelmérés és dokumentálás: azt állapítja meg és rögzíti, hogy a szerkezet tűz esetén a rendeltetése szerint működne-e. A karbantartás és a javítás ezután következik, a feltárt hibák alapján. A kettő nem helyettesíti egymást: hibátlan jegyzőkönyv sem születik magától, és a karbantartás sem pótolja a dokumentumot.
A jegyzőkönyvbe a valós állapot kerül, a hiba megnevezésével és a javasolt intézkedéssel. A hibák nagy része kapuszerelő munka: ajtócsukó beállítása vagy cseréje, a záródási sorrend helyreállítása, tömítés pótlása, pánt-, görgő- és síncsere, a kioldó szerkezet beállítása. Ha a szerkezet úgy sérült vagy úgy alakították át, hogy a tanúsított állapota nem állítható helyre, azt megmondjuk, és cserére adunk ajánlatot.
Igen. Azt, hogy egy elvezető ablak vagy kupola teljes nyílásig kinyílik-e, csak működtetéssel lehet megállapítani; a kézi kioldót és az automatikus vezérlést szintén ki kell próbálni. Ezért kell hozzáférés a tetőhöz és a vezérlőszekrényhez, és ezért érdemes az időpontot az időjáráshoz és az üzemmenethez igazítani.
Kétszárnyú ajtónál a két szárny nem záródhat egyszerre: az egyiknek előbb kell a helyére érnie, hogy a másik rá tudjon zárni. Erre való a sorrendszabályozó. Ha ez elállítódik vagy kiszerelik, a szárnyak egymásnak feszülnek, és résnyire nyitva maradnak — ez a rés pedig pontosan azon a helyen van, ahol a tűzszakasz határa húzódik.
Ajánlatkérés
Négy rövid lépés. A helyszíni felmérés után 24 órán belül írásos, tételes ajánlatot kap.
Hogyan érhet el minket?
Hétfőtől péntekig 7:00–17:00 között hívhat. Ha éppen helyszínen dolgozunk, 2 órán belül visszahívjuk.
Írja le röviden, mire van szüksége, és 24 órán belül válaszolunk. Ha tud, mellékeljen fotót vagy alaprajzot.
Személyes egyeztetés előtt kérjük, telefonáljon előre.