SO-SZA Kapu Kft.

Tűzgátló nyílászárók · füst- és hőelvezetők

Tűzvédelmi felülvizsgálat.

A tűzgátló nyílászárók és a füst- és hőelvezetők időszakos felülvizsgálatát jogszabály írja elő. Mi elvégezzük, jegyzőkönyvben rögzítjük a talált állapotot, és ha hibát találunk, ugyanaz a csapat javítja ki, amelyik felmérte.

Mire terjed ki

  • Tűzgátló ajtók és kapuk
  • Füst- és hőelvezető nyílászárók
  • Kézi és automatikus működtetés
  • Írásos jegyzőkönyv a talált állapotról

Országszerte, Budapesten is — a telephelyünk Zalaegerszegen van.

Mit takar

Nem attól véd, hogy be van építve.

Egy tűzgátló ajtó vagy kapu nem a jelenlétével véd, hanem azzal, hogy tűz esetén magától becsukódik, teljesen zár, és a tömítése kitölti a maradék rést. A füst- és hőelvezető nyílászáró ugyanígy: akkor ér valamit, ha az adott pillanatban teljesen kinyílik. Mindkettő olyan szerkezet, amit évekig nem használ senki a rendeltetése szerint — közben viszont kopik, elállítódik, átfestik, kiékelik, elé pakolnak.

A felülvizsgálat ezt a különbséget méri: a szerkezet papíron megfelelő állapota és a mai, valóságos működése közti eltérést. Végignézzük a szerkezetet, működtetjük, és írásban rögzítjük, mit találtunk. Ha minden rendben van, arról is dokumentum születik — ellenőrzéskor éppen ez az, amit fel kell tudni mutatni.

A gyakoriságrólA felülvizsgálat gyakoriságát jogszabály és a gyártó előírása együtt határozza meg, és a kettő nem mindig esik egybe. Hogy az Ön épületében mi az esedékes ütem, azt a beépített szerkezetek és a hozzájuk tartozó dokumentáció ismeretében lehet felelősen megmondani — ezért nézzük át a papírokat is, nem csak az ajtókat.

Pánikrudas vészkijárati ajtó, mellette fali tűzoltó készülék

Pánikrudas vészkijárati ajtó. A pánikrúd, az önzáró szerkezet és — kétszárnyú kivitelnél — a szárnyak záródási sorrendje mind külön vizsgálandó pont.

Mire terjed ki

Amit szerkezetenként végignézünk.

A vizsgálat nem szemrevételezés: a szerkezeteket működtetni kell, mert a hibák nagy része csak nyitás és zárás közben derül ki.

Működés teljes úton

A szárny végigfut-e akadás nélkül, zárul-e a tokba, jár-e a kilincs, a zár és a pánikrúd. Tolóajtónál a sín, a görgők és a futómű állapota: ezek kopnak a leggyorsabban.

Önzáródás

A tűzgátló ajtónak kitámasztás és segítség nélkül, magától kell teljesen becsukódnia. Az ajtócsukó, az ellensúly vagy a tolóajtó kioldója ezért külön vizsgálandó — a gyakorlatban itt bukik el a legtöbb szerkezet.

Záródási sorrend

Kétszárnyú ajtónál a szárnyaknak meghatározott sorrendben kell záródniuk. Ha a sorrendszabályozó elállítódott, a szárnyak egymásnak feszülnek, és rés marad a tűzszakasz határán.

Tömítés és élzárás

A kerület menti tömítés, a hőre habosodó szalag épsége és folytonossága, a küszöb alatti rés. A füst gyakran itt megy át előbb, mint bárhol máshol a szerkezeten.

Rögzítés és tartozékok

A tok rögzítése a falszerkezethez, a pántok, a felfüggesztés, a kötél vagy lánc, valamint a tűzjelzésre kioldó mágneses tartó és a hozzá tartozó vezetékezés.

Füst- és hőelvezetők

Az elvezető ablakok, kupolák és fényszalagok teljes nyílásig kinyílnak-e, működik-e a nyitó szerkezet, és szabad-e a légutánpótlás útja. Nyitás nélkül ez nem állapítható meg, ezért a vizsgálat mindig működtetéssel jár.

Vezérlés és energiaellátás

A kézi kioldó elérhető, jelölt és működik-e, az automatikus vezérlés jelre indít-e, és megvan-e a működéshez szükséges energiaellátás. Ezt a vizsgálatot a tűzjelző rendszer karbantartójával célszerű összehangolni.

Használat és hozzáférhetőség

A kiékelt vagy kitámasztott tűzgátló ajtó, az ajtó mögé tolt raklap, a leszerelt kilincs. Ezek nem szerelési hibák, hanem üzemeltetési szokások — a jegyzőkönyvbe mégis be kell kerülniük.

A jegyzőkönyv

A vizsgálatból dokumentum lesz.

A vizsgálat eredménye egy írásos jegyzőkönyv a tűzgátló nyílászárók és a füst- és hőelvezetők állapotáról. Ez az a papír, amit ellenőrzéskor kérnek, és amit a létesítmény tűzvédelmi dokumentációjához csatolnak — ezért a tartalma fontosabb, mint a terjedelme.

Nem általánosságokat írunk bele, hanem szerkezetenkénti megállapításokat, azonosítható helymegjelöléssel és fotóval. Így a következő vizsgálatnál is látszik, mi változott, és a javítást végző kollégának sem kell újra kitalálnia, melyik ajtóról volt szó.

Mi kerül bele

  • Melyik szerkezetről van szó: hol található, milyen típus, milyen jelölés és tanúsítvány van rajta.
  • A vizsgálat időpontja és a vizsgálatot végző személy.
  • Szerkezetenként, hogy mit próbáltunk ki, és mit tapasztaltunk.
  • A talált eltérések és hibák, megkülönböztetve, melyik akadályozza a rendeltetésszerű működést.
  • A javasolt intézkedés: mit kell javítani, beállítani vagy cserélni.
  • Fotók a szerkezetről és a talált hibákról.

Ha hibát találunk

A jegyzőkönyvbe a valós állapot kerül.

A felülvizsgálat nem javítás, és nem is arra való, hogy szép papírt adjon. Ha a szerkezet nem zár, nem csukódik magától vagy nem nyílik ki teljesen, az bekerül a jegyzőkönyvbe — a hiba megnevezésével és azzal együtt, hogy mit kell tenni.

Az előny ott van, hogy a talált hibák nagy része kapuszerelő munka: ajtócsukó beállítása vagy cseréje, a záródási sorrend helyreállítása, tömítés pótlása, pánt-, görgő- és síncsere, a kioldó szerkezet beállítása. Ehhez nem kell másik céget keresnie: ugyanaz a csapat javítja, amelyik felmérte, és ugyanaz a kapcsolattartó marad a vonal végén.

Ha a szerkezet úgy sérült, vagy annyira átalakították — átfúrták, más kilincset tettek rá, kiszerelték belőle a sorrendszabályozót —, hogy a tanúsított állapota nem állítható helyre, azt is megmondjuk. Ilyenkor cserére adunk ajánlatot, felmérés után, tételesen.

Amit a hibák mögött találni

  • Kiékelt vagy kitámasztott tűzgátló ajtó, mert útban volt a napi munkában.
  • Elállított vagy elhasznált ajtócsukó: az ajtó becsukódik, de nem zár be teljesen.
  • Átfestett, felszakadt vagy hiányzó tömítés a tok kerületén.
  • Kopott görgő és elállítódott sín a tolókapun, ezért akad a végállásban.
  • Eltorlaszolt füstelvezető vagy hozzáférhetetlen kézi kioldó.

Felkészülés

Így lesz rövid a helyszíni nap.

A vizsgálat ideje szinte teljesen azon múlik, hogy hozzáférünk-e a szerkezetekhez, és megvan-e a hozzájuk tartozó papír. Öt dolgot érdemes előre elintézni.

  • Legyen hozzáférhető minden vizsgálandó nyílászáró: az ajtó elől és mögül kerüljön el a tárolt anyag, a kapu előtti sáv legyen szabad.
  • Kulcsok, kódok, kapcsolószekrény. A tetőn lévő füstelvezetőkhöz, a vezérlőszekrényhez és a gépészeti dobozokhoz hozzá kell férni.
  • A meglévő papírok: a beépítéskori tanúsítványok, a gyártói kezelési és karbantartási utasítás, a korábbi jegyzőkönyvek.
  • Egy kísérő, aki ismeri az épületet, és tudja, melyik ajtó melyik tűzszakasz határán áll.
  • Üzemmenet. A vizsgálat során ajtókat zárunk és füstelvezetőket nyitunk, a tűzjelző pedig jelzést adhat — ezt előre érdemes egyeztetni a karbantartóval és a távfelügyelettel.

Kinek kell ez

Ahol tűzszakasz van.

Üzem, csarnok

Tűzszakaszokra osztott gyártóterek, ahol a tűzgátló kapu naponta nyílik és zárul, és ahol a napi üzem koptatja a futóművet.

Raktár, logisztika

Magasraktár és rakodótér, gyakran nagyméretű tűzgátló tolóajtóval és tetőn lévő füst- és hőelvezetőkkel.

Társasház, mélygarázs

A lépcsőházi füstelvezetés és a garázs tűzszakaszhatárán álló kapu — a közös képviselet felé is dokumentálható állapottal.

Közintézmény, iroda

Iskola, óvoda, rendelő, hivatal és irodaház, ahol a menekülési útvonal ajtói egyben tűzgátló szerkezetek is.

A dokumentációt ellenőrzéskor az üzemeltetőtől kérik — attól függetlenül, hogy annak idején ki építette be a szerkezetet.

Kérdések

Amit a felülvizsgálatról kérdeznek.

Milyen gyakran kell felülvizsgáltatni a tűzgátló ajtókat és a füstelvezetőket?

A gyakoriságot jogszabály és a gyártó előírása együtt határozza meg, és a kettő nem mindig esik egybe — ezért nem lehet egyetlen számot mondani minden épületre. Hogy az Ön létesítményében mi az esedékes ütem, azt a beépített szerkezetek típusa és a hozzájuk tartozó dokumentáció alapján lehet megmondani, ezért ezt a helyszínen, a papírok átnézésével tisztázzuk.

Mi a különbség a felülvizsgálat és a karbantartás között?

A felülvizsgálat állapotfelmérés és dokumentálás: azt állapítja meg és rögzíti, hogy a szerkezet tűz esetén a rendeltetése szerint működne-e. A karbantartás és a javítás ezután következik, a feltárt hibák alapján. A kettő nem helyettesíti egymást: hibátlan jegyzőkönyv sem születik magától, és a karbantartás sem pótolja a dokumentumot.

Mi történik, ha a vizsgálat hibát talál?

A jegyzőkönyvbe a valós állapot kerül, a hiba megnevezésével és a javasolt intézkedéssel. A hibák nagy része kapuszerelő munka: ajtócsukó beállítása vagy cseréje, a záródási sorrend helyreállítása, tömítés pótlása, pánt-, görgő- és síncsere, a kioldó szerkezet beállítása. Ha a szerkezet úgy sérült vagy úgy alakították át, hogy a tanúsított állapota nem állítható helyre, azt megmondjuk, és cserére adunk ajánlatot.

A füst- és hőelvezetőket ki kell nyitni a vizsgálathoz?

Igen. Azt, hogy egy elvezető ablak vagy kupola teljes nyílásig kinyílik-e, csak működtetéssel lehet megállapítani; a kézi kioldót és az automatikus vezérlést szintén ki kell próbálni. Ezért kell hozzáférés a tetőhöz és a vezérlőszekrényhez, és ezért érdemes az időpontot az időjáráshoz és az üzemmenethez igazítani.

Mit jelent a záródási sorrend, és miért vizsgálják külön?

Kétszárnyú ajtónál a két szárny nem záródhat egyszerre: az egyiknek előbb kell a helyére érnie, hogy a másik rá tudjon zárni. Erre való a sorrendszabályozó. Ha ez elállítódik vagy kiszerelik, a szárnyak egymásnak feszülnek, és résnyire nyitva maradnak — ez a rés pedig pontosan azon a helyen van, ahol a tűzszakasz határa húzódik.

Ajánlatkérés

Kérjen ajánlatot.

Négy rövid lépés. A helyszíni felmérés után 24 órán belül írásos, tételes ajánlatot kap.

  1. 01 Szolgáltatás
  2. 02 Részletek
  3. 03 Kapcsolat és fotók
  4. 04 Összefoglaló
Milyen szolgáltatásra van szüksége?

Válassza ki a megfelelő kategóriát.

  • 24 órán belülA felmérés után egy napon belül írásos ajánlat.
  • Tételes ajánlatCsak az szerepel benne, ami a kapuhoz kell.
  • Egy kapcsolattartóAki felmér, az szerel, és ő veszi fel a telefont.
  • Saját csapatNulla alvállalkozó, a felméréstől az átadásig.

Hogyan érhet el minket?

+36 20 452 5131

Hétfőtől péntekig 7:00–17:00 között hívhat. Ha éppen helyszínen dolgozunk, 2 órán belül visszahívjuk.

info@soszakapu.hu

Írja le röviden, mire van szüksége, és 24 órán belül válaszolunk. Ha tud, mellékeljen fotót vagy alaprajzot.

8900 Zalaegerszeg, Gazdaság u. 14.

Személyes egyeztetés előtt kérjük, telefonáljon előre.

Visszahívást kérekAdja meg a számát és hogy mikor alkalmas. Mi hívjuk.
Hívás+36 20 452 5131Ajánlatot kérekSürgős hiba